A mai történetünk egy piacon kezdődik: Zolitól tavaly egy vásárló nyers mézet (raw honey) kért, mert ez kellett a recepthez, amit el akart készíteni. Telefonos segítséget kért (☎ … tőlem), majd rövid időn belül az internet segítségével megoldottuk a rejtvényt. Tudjátok, mi a nyers méz? 🍯 

Az előző cikkből már tudod, mi a méz (remélem olvastad 😉). de hát ugye az értékesítés, a megkülönböztetés, a verseny és miegymás arra sarkall bizonyos embereket, hogy jólhangzó jelzőket aggasszanak rá a termékre. Sajnos ezalól a mézpiac sem kivétel, bár azt el kell ismernem, hogy hazánkban egyelőre nem árasztották el a polcokat a „nyersmézek”, a ˇ”tiszta mézek”, vannak ellenben más „vevőcsalogatók”, amelyeket különösek szeretek 😡 - írjak ezekről is egyszer???

A méz típusai a szabályozók szerint 

A szabályozó hatóság ezért meghatározta, bár az átlagembernek sajnos nincs megfelelő információja erről, milyen kategóriába sorolható a méz az előállítási mód alapján.

Részlet a Magyar Élelmiszerkönyv mézről szóló 1-3-2001/110 számú előírásának B részéből:

„2. A mézek főbb típusai a következők

…

b) Előállítási és/vagy megjelenési mód szerint

(iii) Lépesméz: a méhek által újonnan épített, még a szűzlépek sejtjeiben vagy kizárólag méhviaszalapú műlépre épített, szűzlépben tárolt és lefedett sejteket tartalmazó egész lépben vagy léprészekben értékesített méz.

(iv) Darabolt lépesméz: egy vagy több lépdarabot tartalmazó méz.

(v) Csorgatott méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből, azok felnyitása után kicsurgatással nyernek.

(vi) Pergetett méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből centrifugálással nyernek.

(vii) Sajtolt méz: fiasítástól mentes lépek sajtolásával, 45 °C-ot meg nem haladó mérsékelt hő alkalmazásával vagy anélkül nyert méz.

(viii) Filtrált méz: amelyből az idegen szerves és szervetlen anyagokat olyan szűrési módszerrel távolítják el, amely a méz virágportartalmának jelentős csökkenését eredményezi.”

Mondjuk a hazai szabályozói besorolás alapján a megvásárolható mézek 99%-a pergetett méz 😃. Külön témát érdemel majd a lépesméz (miért is van két kategória neki???), így azzal most nem foglalkozok. Egy utolsó megjegyzés: a filtrált (szűrt) méz nem azonos azzal, hogy a mézpergetést követően átszűrjük a mézet, hogy az ne tartalmazzon nagyon lépdarabokat. A filtrált mézet olyan finom szűrőkön keresztül szűrik meg, hogy a végeredmény még virágport is alig tartalmaz.

De még mindig nem kerültünk közelebb a kiinduló kérdésünk megválaszolásához. Google barátunk segít … Nem untatnék senkit a részletekkel, de végigolvasva több nagy nemzet mézre vonatkozó élelmiszerszabályozását, azt kell mondjam, hogy minden európai országban a mienkhez nagyon hasonló szabályozás van (ugye nem lepődött meg senki?). Az amerikaiak a megjelenési formára (folyékony, kristályos, félig kristályos) súlyoznak a méz tipizálásakor, az ausztrálok pedig meglehetősen lakonikusak-e téren.

Az ausztrál szabályozás szabad fordításban: a mézként eladott élelmiszernek méznek kell lennie. Aranyos, nem? 😄 

Vagyis le kell szögeznünk, hogy NINCS olyan jogszabály vagy előírás, amely szabályozná, mit nevezünk nyers, tiszta vagy természetes méznek. Ez persze megkönnyíti az értékesítők dolgát és megnehezíti a vásárlóét!

A méz típusai angol szövegkörnyezetben

Ám annak, aki angol nyelvű recepteket szeretne elkészíteni, összefoglalom röviden az internetes kutatásaim eredményét.

Figyelem! Ezek legfeljebb hüvelykujjszabályként értelmezhetően a fentebb elmondottak miatt, hiszen egyetlen termelőt, forgalmazót nem köt jogszabály ezen elnevezések használatakor, így azt akár saját értelmezésben is alkalmazhatja.

• Természetes méz (angolul: „natural honey”) a legátfogóbb fogalom, igazából nem jelent semmi extrát, úgy tűnik leginkább a hamisított méztől való megkülönböztetésére használják. A legtöbb angol nyelvű forrás kiemeli, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a természetes mézként forgalmazott termék nem pasztörizált vagy nem filtrált méz.
   
• Tiszta méz (angolul: „pure honey”) azt jelenti, hogy a méz az méz és nem adnak hozzá semmit (pl. cukrot, szirupot...), nem keverik azt semmivel. Nálunk ugye az Élelmiszerkönyv szerint méz elnevezés alatt csak tiszta mézet lehet(ne) forgalmazni.
   
• Nyers méz (angolul: „raw honey”) nem jelent mást, mint, hogy nem pasztörizálták (hevítették ki) a mézet. Megjegyezném, igazi méhész nem hevíti ki a mézet, mert bár a kórokozók elpusztulnak, de minden más jó tulajdonságát is elveszti a méz 😧. Más – főleg ausztrál – források  a nyers mézet úgy definiálják, hogy a méz, ahogyan kinyerjük a kaptárakból.  
   
• Szűretlen méz (angolul: „unfiltered honey”) a magyar terminológiában a „nem filtrált” méznek felel meg.
   
• Organikus (bio) méz (angolul: „organic/bio honey”) – ezt ismerjük: biogazdálkodásból származó méz. Azt nem tudom, tudjátok-e, hogy az organikus és a bio között semmi különbség nincs: a bio-t az EU használja előszeretettel, az angol nyelvterületen pedig az organikus kifejezést használják. Erről a témáról most itt többet nem beszélek lévén, hogy az egyik kedvenc „csontom” 🙊: hamarosan részletesen olvashatod véleményemet arról, hogy létezik-e valódi bioméz Magyarországon.
   

Mi a tanulság?

 Számomra ennek a kis kutatásnak a következő tanulságai vannak: 

• A szabályozás elég nagy teret enged a termelőknek PR fogások terén amellett és annak ellenére, hogy rengeteg nagyon apró dolog pedig nagyon aprólékosan szabályozva van (pl: az üvegcimkén a betűméret 😄, ami jogos persze, félre ne értsetek, egyáltalán nem állítom, hogy nem kell, csak másik oldalról meg meglehetősen széles kapukat hagynak nyitva a nem kellően etikus elnevezésekre.
   
• Angol nyelvű recepttel dolgozol, bármit is ír, nyugodtan használj valódi termelői mézet!
   
• Ne a cimkének higgy! Higgy a saját tapasztalatodnak, ízlelésednek és ízlésednek!  

Kérdésed van? Nyugodtan küldd el nekem Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. és válaszolni fogok! 

Kriszti, a méhészfeleség

Vissza a Méhészfeleség blogja főoldalára